A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

2013. október 24-én 18:00-kor a Sing’n Swing’n Sista’s ezúttal a Debreceni Egyetem Zeneművészeti karának Liszt termében (4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 82.) ad egyedülálló jazz és gospel koncertet. A belépésre jogosító támogatói jegy elővételben 1.900 Ft, a helyszínen 2.200 Ft, diákigazolvánnyal a helyszínen 1.900 Ft. Jegyek elővételben személyesen és interneten keresztül is válthatóak. Az elővételi jegyek megváltására lehetőség van személyesen 2013. október 24. 16:00-ig bezárólag, az alábbi helyszínen: Pásku Gyöngyi, Debreceni Egyetem, Egyetem tér 1., Főépület, Szlavisztikai Intézet II. emelet 245. Szoba. Hétfőtől csütörtökig: 08:00 és 16:00 között, október 23-án, szerdán: zárva.

2013. október 25-én 18:00-kor ingyenes gospel koncert Püspökladányban a Katolikus Templomban. A Sing’n Swing’n Sista’s ezúttal Kelet-Magyarországon varázsolja el a jazzkedvelő közönséget! 

„Alattad a föld,
fölötted az ég,
benned a létra.” Weöres Sándor
A  Györffy István Nagykun Múzeum szeretettel és tisztelettel meghívja Önt és barátait 2013. október 22-én (kedd), 16.30 órakor Kabai László képzőművész, tanár (a képen) … Ég és föld között … című fotókiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitja: Baán Katalin fotóművész. Közreműködik: Túri Ilona ének. A kiállítás 2013. november 23-ig, keddtől szombatig, 10 és 17 óra között tekinthető meg.(Karcag, Kálvin u.4.Telefon:+36/59/312-087)

Schaffer Erzsébet író, újságíró,  publicista estje Püspökladányban 2013. október 24-én 18:00-kor a Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ Dorogi Márton Városi Művelődési Központ Tagintézményének színháztermében A férfi elbájolható! címmel.

A Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület Nagyrábé Nagyközség Önkormányzata, valamint a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár ez évben is megrendezi a 12. Nagyrábéról Elszármazottak Találkozóját 2013. november 2-án, szombaton 14 órától. Újra találkozhatnak a rokonnal, a baráttal, az egykori munkatárssal, a jó szomszéddal. A Nagyrábéról Elszármazottak eddigi találkozói jó hangulatú, emlékezetes rendezvények voltak, amelyekkel hagyományt teremtettek maguk és következő generációk számára. A program szervezői remélik a tervezett rendezvény hasonló élményt adhat a résztvevők számára. Szeretnék ha, a találkozók lehetőséget biztosítanának, nemcsak a az elszármazottak , hanem a második és harmadik generációinak is a családi gyökerek megismerésére. Ezért a megrendezésben segítségünkre lesznek a nagyrábéi fiatalokat tömörítő Barangoló Ifjúsági és Kulturális Egyesület tagjai is. Kérik, tiszteljék meg részvételükkel a települést, a hazavárókat. A hozzájárulás mértéke 2.500 Ft/fő összeg. A hozzájárulást postán vagy személyesen a találkozón lehet befizetni. Elérhetőségek: Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület 4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/a.Tel./Fax: 06(54) 477-350. E-mail: nagyrabe@telehaz.hu
PROGRAM:2013.november 2. szombat - 13-14 óra: Emléklátogatás az egykori Pernyésen, az emlékkőnél. Indulás a művelődési Háztól - szervező Korponai Sándor az egyesület titkára. 14-15 óra:Gyülekezés, beszélgetés a művelődési házban. Konferál: Korponai Sándor. Papp Imréné köszöntő verse- Józsa Kálmánné a Nagyrábéi Baráti Kör és Egyesület  elnöke köszönti a hazaérkezőket. Gyarmati Sándorné polgármester köszönti a jelenlévőket, tájékoztatja őket a településen történtekről. Kocsis Csaba a művelődési ház igazgatója köszönti a megjelenteket. Nagy Károly és Csillag Endre szerkesztésében megjelent a nagyrábéiak írásaiból és rajzaiból készült Viszfények című antológia bemutatása. Mile József szóló énekes műsora- Papp Imréné  szóló énekes műsora- A nagyrábéi Aisha hastánccsoport bemutatója. Levelek, köszöntők felolvasása, résztvevők bemutatkozása - Bai Károly -Szünet- 17 óra: Vacsora  NOSZTALGIA TÁNCEST Játszik: Török Attila. Megtekinthető a Tájház továbbá Az ember és természet illetve a Bihari strandfürdők című kiállítás. 2013.november 3. vasárnap 10:30 óra: Hálaadó istentisztelet

Tavaly új fejezetet nyitottak a két nép történetében az Egerben megrendezett első Kazah - Magyar Hagyományőrző Lovas Fesztivállal, amelynek folytatása mostani történelmi küldetésük: teljes magyar lovas csapat most jár először Kazahsztánban, hogy két, egymást követő napon is bemutassa programját. A karcagi Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai lovat nem, csak lovas felszerelést vittek magukkal. Lovakat a helyszínen kapnak és másfél nap gyakorlást követően vesznek részt az Abilajhana nagykán uralkodásának 300. évfordulója tiszteletére szervezett ünnepségsorozaton. Az ország legnagyobb városában, a régi fővárosban, Almaty-ban szombaton és vasárnap Kazah - Magyar Lovas Fesztiválon lépnek közönség elé a nagykunságiak. Gyakorlati oktatást tartanak karikás ostor-használatból, honfoglalás kori harcokat elevenítenek fel, valamint megmérkőznek a vendéglátó kazah lovasokkal lovas birkózásban és kokparban. Az utóbbi az amerikai futballhoz hasonló kemény, erőszakos küzdelem, csak éppen lóháton. Egy frissen, rituálisan levágott kecske, vagy birka testét kell elragadni egymástól, és eljuttatni a saját csapat kapujába. A csapat üdvöskéje a hetedikes nagyrévi Pető Vanda, aki csikósprodukciójával kápráztatja el a közönséget. A keleti nyitást lóháton hirdető csapat a népi kultúra - nevezetesen a lovas kultúra - megőrzése, a hagyományápolás és a két nép barátsága elmélyítése mellett nem titkoltan üzleti hasznot is remél a lovas diplomáciától: jó néhány kisebb-nagyobb magyar cég ajánlatát vitték magukkal.Hazánk legnagyobb biogazdasága, a Hortobágyi Nonprofit Kft. karikás ostorokat, csikós öltözéket és szürkemarha bioszalámit küldött a közép-ázsiai országba, amelynek állattenyésztése átalakulóban, élelmiszergazdasága bővülőben. A magyarok újabb meghívásokat is tolmácsolnak: a kazah hagyományőrző lovas csapatot szívesen vendégül látják a „Nyeregszemle és 48. Hortobágyi Lovas Napok” rendezői a nyár közepén a legnagyobb magyar pusztán, valamint a Kiskunság szélén a lajosmizseiek hagyományos őszi rendezvényükön. (forrás:szoljon.hu)

vitéz Szamosszegi Bodó Sándor (Szamosszeg, 1920 - Budapest, 2013) emlékezete. Bodó Sándor képzőművész (festő-, szobrász és éremművész)  életének 94. évében, július 23-án, Budapesten, a Szent János kórházban csendben elhunyt. Két fia az USA-ból, halála előtt néhány nappal megérkezett és meglátogatták édesapjukat a betegágyánál. Édesapjuk a szeme villanásával még tudta őket üdvözölni, de  ezt követően meghalt. Olyan akaraterő volt benne, hogy fiai megérkezését  megvárta! Bodó Sándor a Szabolcs-Szatmár-Bereg  megyei Szamosszeg községben született, gazdálkodó parasztcsalád gyermekeként. A község bírája határozott fellépéssel  – felismerve a fiatal fiúban kibontakozó művészi tehetséget  –  felhozta Budapestre, ahol az Iparművészeti Főiskolán középiskolai tanulmányok nélkül is, azonnal felvették. Itt ismerkedett meg Fábián Ilona diáktársával, aki textilművészetet tanult és összeházasodtak. A  diktatúra éveiben, a Pénzverdében dolgozva, a „Békekölcsön” díszes rajzai  közé bujtatva beírta, hogy: „Ezt sose kapjátok vissza!...” Ezt a feliratot a kinyomtatás előtt az üzem vezetője véletlenül észrevette és Bodó Sándort feljelentette. Ezért  1954-ben elítélték és az 1956. október 23-i forradalom a kőbányai  gyűjtőfogházból szabadította ki. Hazatért családjához budai lakásukba, de a november 4-i szovjet agresszió utáni napokban feleségével és 3 éves kisfiával, Sándorral, a Hanság mocsarain keresztül, félig lábbeli nélkül, az andaui hídon jutottak át sok ezer magyar társukkal együtt Ausztriába. Bécsből a baptista egyház segítségével Washingtonba kerültek, ahol Amerika magyar származású hőséről, a karcagi születésű  Fabriczy Kováts Mihály huszár ezredesről elnevezett egyházi otthonba kerültek. Itt ismerkedtek meg az amerikai Függetlenségi Háború magyar hősének emlékével.  Innen ered Karcag város iránti érdeklődésük és későbbi segítőkészségük.
Washingtonból egy különös szerencse folytán, a nyugatabbra fekvő Tennessee  állam fővárosában, Nashville-ben telepedtek le.... Sok kiállítást rendeztek és sikeresen tudták művészetüket széles körben bemutatni. Sándor  paraszt fiúként kitűnően ismerte a lovak mozgását és testalkatát, csodálatosan szép és tökéletes lovas ábrázolásai vannak. Ezért figyelme sok egyéb mellett, a huszár múzeumok felé fordult, nem csak Amerikában, hanem Nyugat-Európában is, majd végül hazánkban, Sárváron is... Fontos esemény volt, hogy Buda vára török alóli felszabadulásának 300. évfordulójára 1986-ban, Bodó Sándor egy gyönyörű ezüst és arany veretű érem-sorozatot alkotott, amelyet a jubileumi ünnepségekre, az amerikai magyarságnak, számos magyarországi  intézménynek és közéleti vezetőnek  – már aki ezt megérdemelte – ajándékozott.  Ezenkívül a világ szabadságharcos hőseiről is készített egy nyolcrészes ezüst éremsorozatot, benne a karcagi Fabriczy Kováts Mihályt is szerepeltette... Bodó Sándornak festménye van a Parlamentben, a debreceni Református Kollégiumban, és egy egész szobát tölt meg „Bodó-terem” néven a budavári Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Történelmi festményeiből kiemelkednek: az ’56-os szabadságharcunkról, a Szent Korona Parlamentbe történő ünnepélyes átszállításáról és az egri 1552. évi ostromról szóló festményei....1991-ben Karcagon  a Kálvin-utcai általános iskolát dr. Fazekas Sándor polgármester úr kezdeményezésére Fabriczy Kovács Mihályról nevezték el és 1992-től kezdve, amerikai hősi halálának napján, minden évben emlékművénél  ünnepséget  rendeznek, amelyen a budapesti USA  nagykövetség mindig képviselteti magát. Itt  a magyar nemzeti  zászló mellett nem csak az USA nemzeti zászlóját tűzik ki, hanem a magyar Himnusz után, az USA  Himnuszát is eljátsszák. Bodó Sándorék  azonnal bekapcsolódtak ezekbe az ünnepségekbe,még amerikai tartózkodásuk idején is és az iskola kiváló tanulói részére jutalmazási lehetőséget alapítottak. A jutalom átadására távollétükben engem  bíztak meg, majd hazaköltözésük után, személyesen  is részt vettek, Ilona halála előtt ketten velem együtt, Ilona halála után, már csak Sándorral. 5-7 tanuló kitüntetésére nyílt lehetőség. Sajnos Sándor betegsége miatt, idén már csak én képviselhettem őket....Sok kitüntetése mellett legutóbb 2013. március  15-én a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkereszt Polgári Tagozatát kapta meg. Élete alkonyán Bodó Sándor fontosnak tartotta, hogy sok értékes festményével, éremgyűjteményével és szobraival, felesége ifjúkorának városában Pécelen, a Pekáry-kastélyban megalapítsa,  az önkormányzat egyetértő támogatásával, a Magyar-Amerikai múzeumot. Sajnos  felavatását már nem érhette meg. Ennek befejezése a magyar társadalmi és művészi világ feladata! Családján kívül búcsúznak  a magyar és amerikai művészvilágból, akik jól ismerték, valamint szülőföldje, Szamosszeg község önkormányzata és lakossága,  Karcag város és a karcagi Kováts Mihály általános iskola tanári kara és tanulói, a Budavári Hadtörténeti Intézet és  Múzeum, és számos barátja, ismerőse. Temetéséről a hamvasztása után történik intézkedés.
A fenti megemlékezést Bodó Sándor  és  Bodó László fiaival egyetértésben barátjuk, a budapesti Hábel család írta, ebből idéztünk.(forrás:mvsz-au.com)
        

Gondolta volna, hogy Berekfürdő területén több mint 150 féle madarat regisztráltak?   Erre a kérdésre kaphat választ, ha eljön 2013. október 19-én, szombaton a 17.00 órakor kezdődő Berekfürdő és környékének madarai című vetítettképes előadásra. Előadók: Kirják Sándor, Szabó Gábor berekfürdői madarászok. Miért fontos, hogy ilyen sokféle madárfaj fordul meg itt? Jöjjön el és hallgassa meg! Helyszín: Megbékélés Háza, Berekfürdő, Berek tér 19. A Bereki Irodalmi Társaság  és a Bereki Jázmír Alapítvány nevében: Molnár János